A dzsungel íratlan szabályai

Minden, amit a hétköznapokról megtanultál eddig, azt nagyjából el kell felejtened. Mindazt, amit a városban biztosra vettél, itt nem veheted annak. Minden, ami a városban fontos volt számodra, és köré szervezeted az életedet, annak itt semmi jelentősége nincsen.

Természetben élni szöges ellentéte annak, amit a városban megszoktál. Egyrészt meg kell szokni, hogy sosem vagy egyedül. Ez milliónyi állat közelségét jelenti. Lehet ellenük védekezni, de tiltakozni biztosan nem. Elsőként ezt a sokaságot kell megszokni. Tücskök és bogarak esténkénti fülsüketítő zaját; naplemente előtt úgy sikongatnak, mint nagyvárosban egy távoli autó riasztója. Békák kurjantanak bele ebbe a ciripelésbe. Majmok hörögve, felháborodva hívják az esőt. A megkergült kakasok éjfélkor is kukorékolnak. A gekkó vidáman csettintget a plafonon. Csendes pókok, sietős csótányok. Moszkitók. Lepkék éjjel és nappal. Bogarak, amiknek a nevét nem tudod. Monoton menetelő hangyák. Farágó bogarak. Reggel vidám kolibrik, a felhőtlen boldogság jelképei. Mosómedvék éjszaka, kisdisznók nappal a kertben. Az a fekete patkányszerű lény, ami legalább annyira fél tőled, mint te tőle. Egy lajhár szótlanul pislog rád a fa tetejéről, mint egy szenilis vénember. Majd később meglátod a két méter hosszú iguánát a fa tetején, és csak reméled, hogy nem zuhan rád ez az óriás sárkány. Gyíkok játszanak a száraz avarban, egy idő után, már ismered őket. Akár nevet is adhatnál nekik. Feltűnően szelídek. Az egyik követ a lépcső aljáig. Persze nyilván csak képzelődsz. Mindenestre megható az állatok barátsága, szelídsége. Megtanítanak arra, hogy tiszteld az ő életüket is.

dzs-gyk
Szomszéd

Éjszaka a dzsungel és a civilizáció összes állata, mintha összebeszélne, teli torokból nyomja a maga igazát, a maga történetét. Ez az igazság hangosabb minden másnál. Egy pillanatra sincs csönd. A tenger adja alá a basszust. Nincs az a hang, amely felül tudná múlni ezt az egybehangzó akaratot, ezt a sokhangú harmóniát. Egyetlen egy dolgot kivéve. Csak akkor lesz csönd, mikor elered az eső. A tetőn kopogó eső hangja minden mást elnyom.

dzs-beka
Családi csendélet a mosogatón

Kétféle nap van; vagy esik, vagy nem. Mindegyik másféle életet hoz magával. Az eső lustálkodást, elhalasztott kötelességet jelent. Ha esik, már nem tudsz a farmon dolgozni. A nagy eső feláztatja az utakat, sártengerré változtatva a civilizációval összekötő ösvényedet. Lehet, ki sem tudsz jönni a házadból. Néha azt se tudod megmondani, hogy meddig. Hiszen, nem tudni, meddig fog esni. És ha eláll, mikor kezdődik újra. Ha esik, elmegy az áram. Egyértelmű, hogy nincs internet, se telefon. Ülsz a sötétben, egy ideig küzdesz, gyertyával, zseblámpával, de egy idő után feladod, elmész aludni. Az eső kopogására jól lehet aludni. Nagyokat villámlik a tenger felől.

 

Ha kisüt a nap, úgy száll fel a pára, mintha köd lenne. Hunyorogva haladsz az úton a párában. Nem hiszed el. Meleg párában biciklizel. A napsütés munkát jelent. Mosást, takarítást, munkát a farmokon, az egyetlen főúton. Napsütésben zajlik az élet. Esély van arra, hogy az örökké nedves dolgaid kiszáradjanak. Az előző este megmosott hajad végre megszáradjon. Kiszellőzzön dolgaidból a dzsungel áporodott, rothadó szaga. Megjavítsd azt, ami az esőben megromlott. Ha úgy adódik, lemenjél a tengerpartra. De ha már itt élsz, a tengerpart a legutolsó gondolatod. Csak a nyomást érzed, a pressziót, hogy le kéne menni a tengerpartra. Nyilván a helyiek ezt nem érzik, csak az olyan gyüttmentek, mint én. A napsütés sem jó, mert hamar elfogy a folyóvíz. Pár száraz nap után a helyiek úgy várják az esőt, mint a fák tetején az üvöltő majmok.

dzs-szomjas
Ő is szomjas

Ez a körforgás történik itt, nagyjából állandó hőmérsékletben. A dzsungel nagyon erős, ha nem figyelsz, megeszik mindent. Megeszi a ruháidat, a tárgyakat, amiket nem használsz. Mindenkire egyformán hatással van, nem számít ki honnan jött, vagy mennyi pénze van. Ezért nem éri meg a drága ruha, kocsi, bicikli. Úgyis megeszi a dzsungel. A szegény és gazdag itt egyformán néz ki. Feketének és fehérnek egyforma a szaga. Kár parfümbe menekülni, kár sminkelni magadat. Kár a manikűrért. Semmi értelme nincs. Nagyszerű, tehát ezekkel nem kell törődni.

Törődni kell helyette inkább azzal, hogy ne vakard el a moszkitócsípéseket. Az elvakart csípés könnyen begennyesedik, nem szárad ki soha. Figyelni kell a konyhában az ételre, nem hagyhatsz elöl semmit, mert a dzsungel megeszi. Figyelni kell a tisztaságra, mert jönnek azonnal a hangyák, savas vizeletük fájdalmasan csípi a lábadat. Legyen zseblámpa mindig magadnál. A férfiak késsel járnak. Valamelyik nem elégszik meg a zsebkéssel, és macsete himbálózik az oldalán. Figyelmedet másra kell irányítsad, mint a városban. Figyelni kell hova lépsz, mihez érsz. Tudnod kell, hogy a természetben élsz, ahol egy vagy a biológiai sokaságban.

dzs-virag-es-beka
Kerti virágok és még egy béka

Ne felejtsd el, hogy falun élsz, szűk emberi közösségben. A turisták jönnek-mennek, de a helyiek maradnak, velük kell dűlőre jussál. Nem éri meg a konfliktus, nem jó méreggel együtt élni, elbújni hosszú távon meg úgysem tudsz. Társas kapcsolatokat nem kell tervezzél, mert ahogy kilépsz a házad ajtaján, ott a társaság. Mindenki mosolyog, mindenki köszön. Mindenki elégedettnek látszik. Nem tudsz úgy bemenni a faluba, hogy párszor meg ne álljál, és elmeséld a sztoridat. Milyen sztoridat? Hiszen most mentél el, akkor, most visszajöttél? Igazából senki meg sem lepődik. Mindenki ismeri az érzést. Számtalanszor megtörtént.  Soha nem határoztam el, hogy itt maradok, de soha nem is döntöttem a távozás mellett – valahogy mindenki ennek a flowjában él.

dzs főút.JPG
A főút eső után. A pára miatt ilyen homályos. 

El kell engedjed a kiszámíthatóságot. El kell engedjed, hogy frusztráljon, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy előre eltervezted.  Mivel a természet kiszámíthatatlan, nem tudod a jövőt bemetszetni. Nem tudod beírni a google-ba, mit hoz a holnap? Az eső felboríthatja a terveidet, mert nem tudsz kijönni a dzsungelből, mert az út úgy néz ki. Elromlik a motor, hetekig tart a javítása. A béka telerakta petékkel a vízvezetéket, ezért nem lehet lehúzni a wc-t. Várod egész nap a szakembert. Azt mondta tizenegyre itt lesz, de már három óra is elmúlt, alig fél órája mondta, hogy most már tényleg mindjárt. Nem lehetsz ideges, hiszen nem tudod lehúzni a wc-t. A szaki rendes, megtanít, legközelebb hogyan pucoljad ki, te magad. Csak azért, hogy ne kelljen jönnie. A pénz nem számít, te meg messze laksz a falutól.

Vannak bizonytalan dolgok, de vannak, amikre minden körülmények között számíthatsz. Például a kapu mellett, ha neki döntöd a bicajt az éppen cseperedő pálmának, annak leveléről biztos, hogy pár csepp vizet a nyakadba kapsz. Ugyanez a jelenség a teraszon, a tetőről mindig ugyanarra a levélre csepeg a víz, nem számít neki semmi. A házkörül is mindig ugyanott alakul ki tócsa. Ez tehát rendben van, erre lehet számítani. A nap hatkor megy le, nagyjából télen-nyáron. Korai sötétség van, mégis meleg. Ha valami hullik a fáról, lehet tudni, hogy visszajöttek a majmok. Hétvégente a fővárosi ticók miatt vigyázni kell a bicajozással. Eső után megnő a tengerszint, nagyobbak lesznek a hullámok. A moszkitók naplemente után jönnek csak elő. És még ezer apróság, amit megtanultál már, ezért észre sem veszed. Mint a lélegzést. Tehát arra nem kell figyelned.

Már ennyi. Örökké tudnám írni.

Ha tetszik az oldalam, kérlek szavazzatok rám az Allianz blogversenyén, itt.

Kövessetek a Facebookon, és az Instagramon több fotóért.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s